Megfigyeltem, hogy sokan megfeledkeztek leszedni a gyümölcsét a munkátoknak.
Annyira feszülten figyeltek a végcélra, hogy nem veszitek észre, mikor elkezdenek a dolgaitok átalakulni és az élet megjutalmaz, amiért jó úton jártok.
Azt mondjátok, mikor ráirányítom a figyelmeteket ezekre a gyümölcsökre, hogy “igen, igen, látom, de ez meg ez, még nincs rendben…
És én ilyenkor mindig kegyetlenül megállítalak titeket, hogy leszedjétek ezeket a gyümölcsöket az utatokon. Ezek ugyanis az első gyümölcsei a fáradozásotoknak és a munkánknak. A változást mutatja.
Ezt nem leszakítani és nem megenni olyan, mintha pénzt, időt és energiát fordítanál egy fa gondozására, ami te vagy… de mikor az gyümölcsöt hoz, hagyod elrohadni a fán gyümölcsöt, mondván ez még nem az igazán jó termés és többet vársz.
Pedig pontosan ezek a sikerélmények, a leszakított és elfogyasztott gyümölcs éltető nedűje adja a további energiát az utadon. E gyümölcs egyben jelzés rá, hogy végre jól gondozod magad, hiszen termőre fordultál, így végre termőre fordulhat az életed is. Akárhány évesen… Akármikor.
