Feladom…

Feladom…

Feladom…

A félelemben élő ember oly mértékben el tud fáradni, hogy egyszer csak feladja a harcot, a menekülést.

Ám ez a feladás, amiről most beszélek, nem a vég.

Ez a feladás örvendetes.
Életmentő.
Mert ezzel megszűnik az ellenállás és fényt visz az ember a sötétség helyére.

Tudatosságának lámpásával leereszkedik a mélybe, önmaga árnyékbirodalmába, és ott meglátja az igazságot.
Kinyitja végre azt az átkozott szobát, amit eddig nem mert, mert azt gondolta tilos látnia a teljes igazságot… mint a magyar népmesében.
De most kinyitja.

Ezzel a bátorsággal pedig az életét menti meg.
Mert tisztán meglátja, amit meg kell látni.
Megválaszolja, amit meg kell válaszolni.
Meggyászolja, amit meg kell gyászolni.
Elhullajtja a könnyeket, amiket ki kell sírni.
Meglépi, amit meg kell lépni.

És ekkor a félelemtől kifacsart, végletekig megnyomorított test új életre kel.
Gyökerére talál.
Önmagára lel.

Aki a félelemből visszatér az élők közé, már nem ugyanaz az ember.

És ezek, amikről itt beszélek, már rég nem csak pszichológiai folyamatok, sokkal inkább misztikum már.

Mert az ember, aki szembenézett önmaga halott részével, elavult mintáival, bedöglött működéseivel, az valóban meg kell haljon, de azonnal fel is támad, itt, most, az életben.
Akár egy beavatás olyan ez: a félelem áldozatából, tisztán látó és tisztán érző ember születik, aki ráébred erejére, érzékeire, elpusztíthatatlanságára. Leírhatatlan érzés egy ilyen pillanatnál ott lenni és az ilyen folyamatokat végigkísérni bennetek.
Köszönöm nektek.

Eleged van a félelemből, szorongásból?

Ha félsz, szorongsz vagy nehezen mész emberek közé. Ha bűntudatod van, mert nem tudod magad összeszedni. Ha nem látod, mit tehetnél és hol a megoldás. Ha elvesztetted a hited és reményt önmagadban. Ha nem tudsz enni, aludni, a munkádra figyelni és sorra feladni kényszerülsz az álmaidat. Ne halogass, kérlek. Merj segítségért nyúlni és változtatni. mentor

Beszélgess velem

Hogy újra felszabadult lehess. Hogy magad mögött hagyd a félelmeid. Hogy visszaszerezd az irányítást az életed felett. Ha szeretnél, ülj le mellém a Plüssfotelbe.

  •  
  •  
  •  
2019-08-16T20:08:13+00:00

A PLÜSSFOTEL

Sóvári Mónika vagyok, a Plüssfotel alapítója. Családommal tízedik éve élek Ázsiában: Kína és Szingapúr után jelenleg Laoszban lakunk, ahol Jógát, Jógameditációt és “Önkutatást” tanítok.

KAPCSOLAT