Képzelj el egy nőt…

Képzelj el egy nőt…

Képzelj el egy nőt…

Képzelj el egy nőt, két gyerekkel. Minden problémájával egyedül, mert a férfi dolgozik és mire hazaér “csendet szeretnék” üzemmódban van. Gyengédség zéró, kedvesség semmi, házasélet hébe-hóba, összeszorított fogakkal, elismerés az ablakban, intimitás sosem volt. Eszébe sem jut, hogy lehetne másképp is élni, mert otthon is ezt látta. Sehova nem járhat, mert akkor céda. Nincs saját szava, mert ehhez ő nem ért. Nincs akarata, véleménye – senki sosem kérdezte. Nincs álma, ha volt is, már rég eltemette. Félelme van és kötelessége. Értéktelennek és kevésnek érzi magát.

A gyerekeket az életnél is jobban szereti, azok mégis idegesek, betegesek és sírósak, átveszik a deprimált energiákat. Szégyen és bűntudat gyötri, amiért mérgezi a családot önmagával. A szorongást leszedáló cuccokat úgy eszi, mint te a tik-takot. Ezt kapta segítségül a félelmeire. Attól az még persze naponta látogatja, de már észre sem veszi, ahogy a többi intő jelet sem. Pont ahogy a béka alatt növekszik a hő, akit hideg vízben tettek oda főni: nem érzékeli a veszélyt.

A környezet passzív és tagadó. Az apja szerint csak hisztis, aki nem értékeli a jót, az anyja szerint meg szépen csendben nyelni kell, ez a nő feladata, mindig is így volt, van mit enni, ez a lényeg… Senki nem érti, nem látja, nem hallja, hát a spiritualitás felé fordul válaszokért. Így landol egy gurunál, aki ezeket az alapigazságokat mondja: a múlt nem létezik. Légy a jelen pillanatban. A problémád csak a fejedben él, nem több mint egy gondolat. A szenvedés a hamis én illúziója. A sebekkel nincs dolgod, ne nyalogasd, engedd el. Minden problémádért csakis te vagy a felelős, te teremted. És a kedvencem: Mondj mindenre igent! Fogadd el, amit az élet ad.”

Hát a mi nőnk, elfogadja… Tovább nyel. Ismételgeti az idegenül hangzó gondolatokat, ami kb. úgy hat, mint a rúzzsal rajzolt mosoly a bohóc arcán. Igaz, hogy a torkában egy óriási daganat szorít és a benyelt könnyektől egy gátszakadás előtti folyóhoz hasonlít, nem baj. Mindez nem létezik – szólt a Mester. Hogy néha átszakad a védvonal és jön egy szorongásroham? Mindez csak azt bizonyítja, hogy nem nyel jól, nem igyekszik, nem uralkodik magán, nem érti még jól a spirituális igazságot. Nem elég…
Megint nem elég jó.

Pedig csak egyetlen egyre vágyik, hogy meghallja őt végre valaki, szerethessen és szeretve legyen. De hogyan?

Nincs hogyan! Ha ilyet kérdezel, eleve hülye vagy. Hogyan-okat nem mond a guru, mert nincs rá hogyan, se technika.

Hogy ez az út és az ilyen közhelyes, mindenféle feltáró munkát és rehabilitációt nélkülöző tanácsadás hova vezet, könnyen kitalálható. Ezért nagyon óvatosan kell bánni, hogy milyen dózisban, kinek, mikor és hogyan adagoljuk ezeket az egyébként aláhúzom: igaz, de általános alaptéziseket. A jó segítő ismérve, hogy aszerint szól, ahogy és amennyit a másik megért, és épp befogadni képes. Nem elég egy spirituális trónról fentről lefelé általánosságokat beszélni, képesnek is kell lenni a másikat meghallani, kinyitni, a bőrébe belebújni, a fejével gondolkodni, máskülönben könnyen és tudtunk nélkül is veszélybe sodorhatunk másokat a tanácsainkkal. Ha az a hivatásunk és/vagy arra szántuk magunkat, hogy másokon segítünk, akkor képesnek kell lenni leereszkedni a bölcsesség hegyéről, hogy megfoghassuk a másik kezét, meglássuk és letöröljük a könnyeit, közösen átkódoljuk a téves beidegződéseit, és ezzel visszakapcsolhassuk őt az élet vérkeringésébe.
A Mentor Program nem a levegőbe beszél. Az összes tréningje azt a technikai segítséget adja meg neked, ami ezen úton jól jöhet.
Használd ezeket a nagyértékű tréningeket, hisz azok tagként teljesen ingyenesek neked.

Eleged van a félelemből, szorongásból?

Ha félsz, szorongsz vagy nehezen mész emberek közé. Ha bűntudatod van, mert nem tudod magad összeszedni. Ha nem látod, mit tehetnél és hol a megoldás. Ha elvesztetted a hited és reményt önmagadban. Ha nem tudsz enni, aludni, a munkádra figyelni és sorra feladni kényszerülsz az álmaidat. Ne halogass, kérlek. Merj segítségért nyúlni és változtatni. mentor

Beszélgess velem

Hogy újra felszabadult lehess. Hogy magad mögött hagyd a félelmeid. Hogy visszaszerezd az irányítást az életed felett. Ha szeretnél, ülj le mellém a Plüssfotelbe.

  •  
  •  
  •  
2019-08-10T15:03:38+00:00

A PLÜSSFOTEL

Sóvári Mónika vagyok, a Plüssfotel alapítója. Családommal tízedik éve élek Ázsiában: Kína és Szingapúr után jelenleg Laoszban lakunk, ahol Jógát, Jógameditációt és “Önkutatást” tanítok.

KAPCSOLAT